Rengeteg táplálkozással kapcsolatos irományt találunk az interneten. De biztos, hogy mindegyik hiteles? Ebben a bejegyzésben tippeket adok, hogyan tudjátok ellenőrizni, hihettek-e az adott cikknek.
Biztosan Ti is rákerestetek már az interneten egyes diétákra, akár fogyókúrákra. Ilyenkor azt látja az ember, hogy egyik „vélemény” áll a másikkal szemben. Ha csak azt nézzük, hogy például az egyik weboldal cikke teljesen ellentmond a másikénak, nehéz eldönteni, hogy melyiknek higgyünk. Ezért írtam meg ezt a bejegyzést arról, hogy mi alapján lehet eldönteni, hiteles-e az adott infó, amit az ember az interneten lát. Igyekeztem kiemelni azokat a feltűnő jeleket, amik alapján azonnal el tudjátok dönteni, hogy az adott cikk kamu, hiteles, vagy további utánajárást igényel.
A látványosan kattintásvadász cikkekre (vagyis inkább hirdetésekre) nem térnék ki, erről bővebben beszélünk az Ebédszünet egyik epizódjában, amit az Anchor.FM weboldalán, vagy itt tudtok meghallgatni:
Beszéljünk inkább az olyan weboldalakról, amik életmóddal kapcsolatos cikkeket is szoktak írni és megosztani, hiszen ezek elég nagy része táplálkozással is foglalkozik. Azért ezt a csoportot választottam bemutatásra, mert szinte ugyanakkora esélyünk van álhírekbe futni, mint hiteles infókat találni. De hogyan ismerjük fel, hogy melyik cikknek lehet hinni és melyik az, amit inkább zárjunk is be?
“Melyik cikknek lehet hinni és melyik az, amit inkább zárjunk is be?”
Először is nem fogom azt mondani, hogy ne olvassatok el semmit, amíg nem vagytok biztosak a hitelességében, mert ez a gyakorlatban egyáltalán nem megvalósítható. Olvasgassatok csak nyugodtan. De utána menjetek végig ezen a checklisten:
Eleve gyanús, ha nincs név. Nem túl bizalomgerjesztő, ha valaki nem vállalja fel az írását (és nem vállal felelősséget érte). Ha van név, akkor érdemes vagy rákattintani, ha erre van lehetőség, vagy rákeresni az illetőre. Itt azt kell figyelnetek, hogy van-e valamilyen táplálkozással kapcsolatos végzettsége. Legjobb, ha dietetikus, de egészséges életmóddal kapcsolatban egy táplálkozási szakértő is hiteles forrás lehet. Valamilyen betegség diétájával kapcsolatban a dietetikust kell hiteles forrásnak tekinteni, hiszen jelenleg Magyarországon ők azok, akik ilyen esetek kezelésére megfelelő képzést kapnak. Az, hogy „érdekel a táplálkozás” nem végzettség, ettől nem lesz hiteles egy cikk. Ha nem tudjátok eldönteni a leírás alapján, akkor kattintsatok át a https://kereso.enkk.hu/ -weboldalra, ahová az illető nevét beírva azonnal megtudhatjátok, rendelkezik-e bármilyen egészségügyi végzettséggel, illetve nem dolgozik-e lejárt működési engedéllyel (több olyan esetet is láttunk már, hogy 10-20 éve nem újítottak engedélyt, mégis valahogy praktizálnak).
Sok esetben találunk 10-15 éves cikkeket, amiket a közösségi média hirtelen felkap és újdonságként kerül a szemünk elé. De a táplálkozástudomány nem úgy működik, hogy egyszer kinyilatkoztat valamit és onnantól nem nyúl hozzá. Az új kutatások gyakran felülírják a régi teóriákat, így lehet, hogy amit 10 éve szenzációként tálaltak mára teljesen megdőlt. A legjobb, ha olyan cikket találtok, ami frissítve van, és annak is látjátok a dátumát, mert így azt is látjátok, hogy az oldal üzemeltetőit érdekli az, hogy az adott témában ne elavult cikkeket találjunk náluk.
Ha egy cikk feltalálja a spanyolviaszt és azonnali eredményt ígér nulla befektetett energiával, vagy bűnbaknak kiált ki bizonyos élelmiszereket és ezek teljes és totális elhagyására szólít fel, esetleg egész élelmiszercsoportokkal tesz így, akkor azonnal szólaljon meg a vészcsengő! Ilyen a táplálkozástudományban nincs, egy szakember nem fog szélsőséges tanácsokat adni Nektek.
Az előző pont ellenkezője, amikor egy élelmiszert vagy élelmiszercsoportot felruház olyan tulajdonságokkal, amik miatt egyszerűen MUSZÁJ ezeket fogyasztani, lehetőleg minden étkezéshez és minden formában – a többi élelmiszer rovására. Ahogy fent írtam: a szélsőségeknek nincs helyük egy hiteles cikkben.
Ha egy cikk kutatásokra hivatkozik, vagy csodás eredményekre, akkor illene feltüntetni a forrást, ahol mi magunk is elolvashatjuk az adott kutatást, különben nem lesz túl hiteles, hiszen bárki kitalálhat ilyen történeteket.
Összességében érdemes nyitott szemmel járni és egy cikknél nem csak a szöveget, de az egyéb infókat is elolvasni. Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg kamu is lesz. Ha pedig hiteles információkat szeretnétek kapni táplálkozással kapcsolatban, akkor érdemes a kérdéseiteket célzottan dietetikusnak feltenni, akár egyéni tanácsadás keretén belül.